idézet

Később megtudtam, hogy a mi családunk szegény. Ezt írta Ronald Reagan memoárjában, és pontosan így emlékszem én is saját gyerekkoromra. E bejegyzésben Reagan könyvéből írok egy idézetet és megspékelem a saját élményemmel.
  1. Ma megkísérlem átélni a napot, hogy nem akarom egyszerre megoldani életem minden problémáját.
  2. Ma igen nagy figyelmet fordítok fellépésemre: senkit sem bírálok, sőt arra sem törekszem, hogy másokat helyreigazítsak, vagy kijavítsak, csak magamat.
  3. Boldog leszek a tudatban, hogy boldogságra születtem,

„Mikor Jézus tanítványait hithirdető útra küldte, lelkükre kötötte, hogy legyenek szegények, ne vigyenek magukkal semmit, és olyan dolgokat parancsolt nekik, amilyeneket egymagukban képtelenek lettek volna teljesíteni.…A közösségek és tagjaik arra kapnak meghívást, hogy szegények legyenek, és lehetetlen dolgokat hajtsanak végre, mint például: építsenek fel egy közösséget,

„Egy közösségben az emberek és az ő növekedésük előbbre való, mint a szabályok és a rendtartás. A vezetőknek meg kell tartaniuk a helyes egyensúlyt a sérülésekkel, nehézségekkel küzdő emberek tiszteletben tartása és a szabályok és struktúrák között. A szabályok és a struktúrák szükségesek, csak éppen kivételt is lehet tenni,

„Elfogadni gyengeségeinket és mások gyengeségeit: éppen ellenkezője az érzelgősségnek. Nem fatalista, reménytelen beletörődés. Lényegében igazságra törekvés, azért, hogy ne illúziókban éljünk, és abból kiindulva növekedhessünk, amik vagyunk, nem pedig abból, amik lenni szeretnénk, vagy amit mások várnak el tőlünk. Tudatában kell lennünk annak, hogy mik vagyunk,